XIV. Szekszárdi Tavaszváró Méhésznap - Szakmai Konferencia
Szekszárd, 2018-02-17
*****
Szőlők, tanyák télen a szekszárdi dombokon
Ahogy a madarak látják - sorozat
*****
Sóbánya - Parajd - Erdély
Kitekintő sorozat
****
Parajd
Parajd nevű község Hargita megyében található Romániába. Az egyik legfontosabb sóbányászati helynek számít a Kárpát-medencében, ezért tartják a Sóvidék központjának.
A település Székelyudvarhelytől 38 km-re észak-nyugatra a Kis-Küküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik.
A község neve a magyar paraj szóból származik. Az elbeszélés szerint neve onnan ered, hogy ezen a helyen legeltették a sószállító fuvarosok lovaikat az az más kifejezéssel élve "páréztatták", miközben megrakták szekereiket a sóval.
Már a rómaiak korában is működtek a településen sóbányák. A település megalakulásától Sófalvához tartozik még sokáig, amely későbbiekben a Felsősófalva nevet kapja. Önálló településként 1669-tól tekinthetünk Parajdra, amikor is különválik Sófalvától.
A Parajdi sóbányákat a Habsburg uralom alatt nyitják meg.
A só kitermelése során hatalmas csarnokok alakulnak ki, amelyek közül egyet megnyitottak a gyógyulni vágyók és az érdeklődők részére.
A légúti betegségekben szenvedők számára a sóbánya kiváló gyógyászati hely. Itt az 1960-as években kezdődött a szpeleoterápia a régi Dózsa György-bánya egyik bővített kamrarendszerében. A gyógykezeléseket 120 méter mélyen fekvő egyik felhagyott szintjén végzik a sóbányának. Egyedül Parajdon történik földalatti gyógykezelés az erdélyi sóbányák közül. A gyógyulni vágyókat bejárattól egy autóbusz szállítja az 1250 méter hosszú tárón keresztül.
A kamrák szellőztető rendszerrel és világítással ellátottak. A Parajdi sóbányában található még a teljesség igénye nélkül: ökumenikus kápolna, domborművek, büfé, játszótér, ülőalkalmatosságok.
Süle Viktória
Forrás:
Wikipedia
Székelyföld info
Székelyföld info/2
Parajd
Parajd nevű község Hargita megyében található Romániába. Az egyik legfontosabb sóbányászati helynek számít a Kárpát-medencében, ezért tartják a Sóvidék központjának.
A település Székelyudvarhelytől 38 km-re észak-nyugatra a Kis-Küküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik.
A község neve a magyar paraj szóból származik. Az elbeszélés szerint neve onnan ered, hogy ezen a helyen legeltették a sószállító fuvarosok lovaikat az az más kifejezéssel élve "páréztatták", miközben megrakták szekereiket a sóval.
Már a rómaiak korában is működtek a településen sóbányák. A település megalakulásától Sófalvához tartozik még sokáig, amely későbbiekben a Felsősófalva nevet kapja. Önálló településként 1669-tól tekinthetünk Parajdra, amikor is különválik Sófalvától.
A Parajdi sóbányákat a Habsburg uralom alatt nyitják meg.
A só kitermelése során hatalmas csarnokok alakulnak ki, amelyek közül egyet megnyitottak a gyógyulni vágyók és az érdeklődők részére.
A légúti betegségekben szenvedők számára a sóbánya kiváló gyógyászati hely. Itt az 1960-as években kezdődött a szpeleoterápia a régi Dózsa György-bánya egyik bővített kamrarendszerében. A gyógykezeléseket 120 méter mélyen fekvő egyik felhagyott szintjén végzik a sóbányának. Egyedül Parajdon történik földalatti gyógykezelés az erdélyi sóbányák közül. A gyógyulni vágyókat bejárattól egy autóbusz szállítja az 1250 méter hosszú tárón keresztül.
A kamrák szellőztető rendszerrel és világítással ellátottak. A Parajdi sóbányában található még a teljesség igénye nélkül: ökumenikus kápolna, domborművek, büfé, játszótér, ülőalkalmatosságok.
Süle Viktória
Forrás:
Wikipedia
Székelyföld info
Székelyföld info/2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése