IX. évfolyam 9. szám

 Európa kék szalagja a Duna

Búcsú a hegyektől

*****

Ahol a víz az úr

A Dráva menti WISEDRAVELIFE

projekt eredményeinek bemutatása.

*****

Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán jött létre a park, hogy több olyan területet beolvasztottak, amelyek korábban már védetté lettek nyilvánítva. A Duna és a Dráva mentén 50.000 ha területén található. Természeti képének a főbefolyásoló eleme a víz. A folyók víz tömege meghatározza számos különféle élőhely kialakulását, sok védett és ritka növény- és állatfajjal. A két folyón kívül a park területe az egész Dél-Dunántúlra kiterjed, illetve az öt tájvédelmi körzetet (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet, Zselici Tájvédelmi Körzet, Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet) és tizenkilenc természetvédelmi területet is magába foglalja. Felügyelő szervezete a A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A Nemzeti Park tájegységei

Gemenc A Duna-menti Sárköz területén található, amely már 1977-ben védett területté lett nyilvánítva. Az ártéri növényvilágának meghatározó társulásai a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők. A nagy vadaknak kiváló búvóhelyet ad a szinte megközelíthetetlen ligeterdő. Őz és vaddisznó állománya is említésre méltó, de világhírűvé a gímszarvasai tették. Védett értékei a jégmadár, a rétisas, a fekete gólya, és a kerecsensólyom. Sajátossága még ezen területnek, hogy „fokok” szövik át, melyek részben természetesen kialakuló keskeny csatornák, amit a régen ott élő és gazdálkodó embert segítette, egyfajta folyószabályozás. Béda-Karapancsa 1989-ben tájvédelmi körzet. Két lényeges részre osztható, a bédai részre, mely a Duna jobb partján található a Mohácstól a déli országhatárig, és a karapancsi bal part rész és hozzátartozik a Karapancsai-halastó. Itt van hazánk rétisasok és fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg hatalmas csapatokban a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek. Az erdeiben vadmacska él, és értékes emlősök közül a vidra otthona is. Védett növénye a réti iszalag. Dráva A Dráva és mellékfolyóinak árterét holtágakat és galériaerdők kísérik. Kolokán, tündérálom, rucaöröm, sulyom állomány tarkítja a holtágakat. Halban leggazdagabb vizeink egyike a hazai Dráva szakasz és ritka fajok is előfordulnak. Otthont ad a kecsegének, Petényi-márnának, lápi pócnak és réti csíknek. A rendkívül ritka tarajos gőte is megtalálható itt. Kis lile és a billegetőcankó, a jégmadár, gyurgyalag kedvelt költési és tartózkodási helyei a Dráva homok- és kavicspadjai. Énekesmadarak nagy számban élnek a galériaerdőkben, úgymint a fülemüle, énekes nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, kárókatonák. Védett ragadozó a nyuszt és a vadmacska. K.N.Z. Forrás:

https://www.ddnp.hu/termeszetvedelem/vedett_termeszeti_teruletek/nemzeti_park_-_duna_menti_teruletek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Duna%E2%80%93Dr%C3%A1va_Nemzeti_Park

https://magyarnemzetiparkok.hu/npi/duna-drava-nemzeti-park/#about

IX. évfolyam 8. szám

Európa kék szalagja a Duna

Nagyon szoros

***** 

A Dráva menti WISEDRAVELIFE projekt eredményeinek bemutatása.

A lankóci láperdő vízellátásának helyreállítása.

*****

A WWF Magyarország

A WWF egy nemzetközi alapítvány (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb természet védelmi szervezete, amely 1961-ben alakult. A fenttartható jövőért és a természeti értékek védelméért több mint 100 országban dolgoznak 6000-nél is több munkatárssal. Az alapítvány küldetése az, hogy olyan jövőt teremtsen, amiben harmóniában él egymással az emberiség és a természet. Kiemelik, hogy nem állatvédő szervezet, mert egységként tekint az élővilágra és így törekszik megóvni. Céljuk a „biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése, a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése, a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, valamint a fenntartható élelmiszertermelés.” Ez a nemzetközi szervezet ide haza 1991-ben kezdte munkáját WWF Magyarország néven, és 1998 óta kiemelten közhasznú alapítványként tevékenykedik. A természetvédelmi törekvésekkel összhangban dolgozik az alapítvány, de figyelembe veszik a hazai szükségleteket is, így ezen elvek mentén meghatározott célkitűzéseik vannak. Munkájuk több rétű és beletartozik a természetes erdeink és vizesélőhelyek védelmére, ezen belül is különös fontosággal a folyóvízi és ártéri rendszerekre, valamint megóvása a védett és veszélyeztetett élőhelyeknek, fajoknak, illetve környezetbarát, fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés területe. Fontos számukra, hogy a környezettudatosság, mint szemlélet minél több emberhez eljusson, és nagy hangsúlyt fektetnek még az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére. Magyarország természeti értékeinek védelmében négy kiemelten fontos területre figyelnek: éghajlatváltozás és energia, erdők védelme, folyók és vizesélőhelyek megőrzése, nagyragadozó fajok védelme. Következő eszközökkel dolgoznak programjaik során, amely a terepmunka, a természetvédelmi érdekérvényesítés, és a szemléletformálás. Együttműködnek oktatási intézményekkel, más civil szervezetekkel, nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal. Regionális szinten a WWF európai irodáival és más nemzetközi civil szervezetekkel. A WWF Magyarország továbbá a WWF CEE tagja (korábban WWF Duna-Kárpátok Regionális Iroda). K.N.Z. forrás: https://wwf.hu/rolunk/; https://www.facebook.com/wwfhungary/; https://hu.wikipedia.org/wiki/WWF

*****

Körmenet - Decs

2024-03-31

*****

IX. évfolyam 7. szám

 Európa kék szalagja a Duna

Zuhatagos múlt

*****

Ünnepi megemlékezés a középtengelici Csapó sírkertben

A múlt nyomában sorozat

*****

Kovácsné Pungor Zsuzsanna: Húsvéthétfőn

Locsolkodós

Dalosmadár virágzó fán

Nótaszóra nyitja torkát,

Eső esett, vizet áraszt,

virágokat bőven áztat.

Jöttem megöntözni téged,

Érte tőled csókot kérek!

Nyuszik festik serényen

Pirosra és szép kékre.

Tojásokat színeznek,

Ünnepekre kész lesznek.

Ez locsolólegények

Húsvéthétfői bére.

Kölnivel locsoltam,

Jókedvet is hoztam,

Mosolyogj végre rám,

Te gyönyörű leány!

Húsvéthétfőn ma is szokás

Szódavízzel a locsolás,

Kölnivízzel nagyobb siker,

Illatozik tőle minden.

Kapok érte piros tojást,

Kalácsot és finom sonkát!

Forrás: www.poet.hu - versek

*****

Húsvéti kiállításmegnyitó

Decs, Faluház 2024-03-24

*****

Ábrahám Exit Béla: Ólomvirágok sorozat
Minden festmény: 50×30 cm, olaj, habkarton

*****

IX. évfolyam 6. szám

 Csillagos égbolt a hívek felett

Megújult a decsi református templom kívül-belül

*****

Európa kék szalagja a Duna

Török átok

*****

Pagi: Nyissátok ki a templomokat

Békét

Nyissátok ki a templomokat!

Hagyjátok ott a füstölgő romokat!

Menjetek be imádkozni,

a békéért fohászkodni.

Sok millió ember szava

messzire száll,

hömpölyög, mint a tisztító ár.

Lemossa a kormos falakat.

Nyissátok ki a templomokat!

Forrás: www.poet.hu - versek

*****

Ábrahám Exit Béla: Szent Dorottya

50×30 cm, olaj, habkarton

*****

IX. évfolyam 5. szám

 Európa kék szalagja a Duna

Háború és háború

*****

Pete János népi citerás

A múlt nyomában sorozat

*****

Citera

Magyar népi húros hangszer a citera, melyet pengetéssel szólaltatnak meg. Legegyszerűbb változata, téglalap alakú hasáb formájú, és asztalra téve játszanak rajta. Citerának sok változatát ismerik és a világ számos táján fellelhető. Közös jellemzőjük az, hogy nyakuk nincs és a húrok a hangszer test felett van. Legelterjedtebb fajtája a "Dunántúli hasas" és az "Alföldi kölyökfejes" keveréke. 1774-ből származik magyar nyelvterületről az első megemlítése a hangszernek.  Érdekesség, hogy az 1940-50-es évekig a tambura kifejezést használták a citerára az Alföldön. A Dunántúlon megjelenő salzburgi citera hozza magával a kifejezést a 19. század elején. Valószínűsíthető, hogy az európai citera ókori hangszerből a monochordból fejlődött ki. A hasábciterát a történeti adatokból következtetve a 18.szászadban szlovák,
cseh, morva közvetítéssel került országunkba, először az Alföldre és a későbbiekben onnan terjedt el hazánkban.

Felépítése: A hangszer körülbelül fél méter hosszú és téglalap alakú. Hosszanti oldala egyenes vonalú, illetve itt helyezkedik el a fogólap.
A fogólapon helyezkedik el a két sor érintő különböző távolságra egymástól. Külső soron a hét törzshang található, két és fél oktáv szélességben. A belsőn a kromatikus hangok vannak. Két hangsoros felosztás a zongorán található fekete fehér billentyűk szerepéhez hasonló. A fogólaptól jobbra az oldalrészen pengetnek. A citera jobb kezünk felőli végében találjuk a húrtartó szegeket, a bal felőliben a fejet. Itt vannak a hangolószegek. A szemben lévő oldal a fejtől lépcsőzetesen szélesedik. Az oldalrészek által bezárt részt hangszertestnek vagy hangszekrénynek nevezik. A hangszekrény két végén két húremelő bak is van. A citeráknak három lábuk van, kettő a fogólap felőli két végén, a harmadik a szemben lévő oldal közepén.

K.N.Z.

Forrás: Wikipedia

*****

Ábrahám Exit Béla: A kitaszított (I-II.)

50×40 cm, olaj, farost

30×60 cm, olaj, farost

*****

IX. évfolyam 4. szám

Európa kék szalagja a Duna

Királyok futása

*****

Egy téli árvíz a Gemencben

Felső Barnabás filmje

*****

Gondolattöredékek áradáshoz

Nem a víztől félsz csak attól, hogy szépen lassan bekebelezi és láthatatlanná teszi, ami eddig látható volt.
Egyre terjeszkedik és nem tudni mikor áll meg. Amikor a víz nyaldossa a sínpár dombját, és a kis halász ház hosszú gólyalábai eltűnnek, valahogy rájössz, hogy az elemek mellett te mennyire kicsi és végtelenül sebezhető vagy. A hordalékos, tajtékzó víz mindent visz. Szép a Duna, de csak a medrében. És vajon mit hoz, és mit visz? Mert mindig ad, és elvesz. Átrendez mindent, mint egy fel nem kért tájépítő. Saját ízlésének és erejének megfelelően.Talán még ez benne a flusztráló, hogy nem tudjuk mi marad utána. Könyörtelenül szembesít a veszteségeinkkel.

Szeretem a vizet, de csak a megzabolázható formáját.
Már ha van ilyen...

Kincses Nagy Zoé

*****

Ábrahám Exit Béla: Idill

50×40 cm, olaj, farost

IX. évfolyam 3. szám

Európa kék szalagja a Duna

Homokhatár

*****

Ifj. Pete Jánosné csuhéfonó népi iparművész

A múlt nyomában sorozat

*****

Szuhanics Albert: Megérett a kukorica

Megérett a kukorica,

gyere, törjük együtt, Ica!

Húzd csak le a csuhét róla,

vetkőztesd le profi módra!

Megkérem én szomszéd Jutkát,

morzsoljunk le minden csutkát!

Amíg peregnek a szemek,

addig vele szemezgetek...

Van sok csibénk, siess, Klári,

kukoricát kell darálni!

Ha elfárad az én kezem,

karcsú derekad ölelem.

Kis Katicám, arra kérlek,

etessük meg a csibéket!

Amíg fogy a finom dara,

puszilgassuk egymást, Kata!

Invitálom szép Iluskát,

szedjük fel a szétszórt csutkát!

Rásüt a nap a hasunkra,

míg összegyűl egy kupacba...

Forrás: www.poet.hu - versek

*****

Keresztes Zsuzsanna: Kukoricaszárítás
30×30 cm - ragasztott rongykép

*****